Azon a recsegős rövidhullámú adón így emlegették. Akkoriban volt valamiféle ki nem mondott félelem az ismeretlen óriástól, amely ha egyszer megindul, hát ki tudja mi lesz. Azért is volt óriási húzása Kissingernek, amikor a pingpong-diplomácián keresztül elérte, hogy a hárompólusú világból hirtelen kétpólusút csinált, és Kínától már nem kellett tartania az Egyesült Államoknak.
Akkor még elég merész elemzőnek bizonyult volna, ha valaki azt mondja, hogy 30-40 év és Kína lesz az Egyesült Államok fő hitelezője, a világgazdaság (egyik) motorja, amire azért tekintenek aggodalommal, mert egy-két százalékkal csökkenti a növekedési kilátásait, és a pekingi pesszimizmus azonnal az egész világra átragad. Márpedig ez van. Vagyis az ismeretlen óriás megindult. Csak másképp.
 |
| A legjobb bordói 10 font fölött - Kínából |
A borpiacon sem ismeretlenek a kínaiak, bár eddig csak vásároltak, befektettek, mostmár készítik is a bort, méghozzá nemzetközi elismeréseket is aratnak. A Decanter magazin díjai közül tavaly egy kínai bor vitte el a legjobb bordói fajtákból készített házasításért járó elismerést a 10 font fölötti kategóriában. A 2009-es Jia Bei Lan cabernet sauvignonból, merlotból és egy cabernet gernischt nevű szőlőból készül.
 |
| Cabernet gernischt, még a palackban |
Ez utóbbi csak Kínában létezik, és eredetéről keveset tudunk. A nagy hagyományokkal rendelkező kínai Changyu borászat állítólag egy osztrák szakértőt hívott meg, még a XIX. század végén, hogy tudásával emelje a színvonalat, nos neki tulajdonítható, hogy egy ismeretlen francia fajtát hozott magával, és azt Kínában meghonosította. Ez lenne a cabernet gernischt. Az osztrák szőlész-borász pedig August Wilhelm von Babo, aki az első borász felsőoktatási intézményt megalakította Ausztriában, Klosterneuburgban. Kínai meghívója, Zhang Bishi a császár diplomatájaként külföldön ismerte meg a borkultúrát, és szolgálata lejártával hozta létre a Changyu borászatot Yantai városában.
A cabernet gernischt eredete tehát az lenne, hogy a filoxéravész előtt átkerült Kínába egy „ősi” bordói fajta, és ott új életre kelt. A furcsa csupán az, hogy ennek a sajátosan németes nevű francia szőlőnek semmilyen nyoma nincs Franciaországban.
 |
| August Wilhelm von Babo - a kínaiak honlapján |
Tűntek el a filoxéravész idején régi fajták, amelyeket később a tengerentúlról honosítottak vissza, tűntek el fajták örökre (mint a petit verdot „nagytestvére” a grand verdot), gernischt keresztnevű cabernetnek nincsen nyoma. Ezért inkább valószínűsíthető, hogy a GERNISCHT név a német „gemischt” azaz keverék szóból eredhet, és egy olyan szőlőfajtát jelöl (vannak erre vonatkozó források is), amely a cabernet franc és a cabernet sauvignon keresztezése lenne. S miért ne vihette volna oda Kínába személyesen Freiherr von Babo, az osztrák szőlész az új keresztezést?
Érdekes lehet a gernischt eredete szempontjából egy kínai tudományos vizsgálat. Aromaanyagokat kerestek a három cabernetben: a sauvignonban, francban és a gernischtben, és a legtöbbet (ötvenet) a gernischtben találták (a másik kettőben együtt 43-at). Vagyis a gernischt tartalmazza a legtöbb aromatikus összetevőt, de mielőtt ebből arra következtetnénk, hogy ez azért van, mert benne adódik össze a másik két szőlőfajta, csalódnunk kell: mindössze tíz olyan összetevő volt, amely mindháromban közös. Tagadhatatlan viszont, hogy ugyanaz a három aromaanyag dominál mindegyikben több, mint 97 százalékban. Persze, ez alapján döntsék el a szakemberek, hogy valóban keresztezett fajtáról van-e szó.
Én csupán annyit jegyzek meg, hogy keveredés azért bizonyosan van valahol. Leginkább az elnevezésben. Mert a gernischt több, mint valószínű, hogy helyesírási hiba útján keletkezett: az „r” + „n” egymás után írva: rn, ami igencsak hasonlít az „m”-hez. És a latin betűket nem kellően ismerő kínaiak könnyen „elírhatták” az elnevezést.
 |
| A Changyu borászat hőskora - összekeverték a betűket? |
Egy másik keveredés, de legalábbis zavar azért a „nagy fehér ember” von Babo körül is van. A Changyu borászat „atyja” Zhang Bishi ugyanis 1892-ben hozta létre birodalmát, s hívta oda az osztrák szakértőt. August Wilhelm von Babo azonban az életrajzi adatok szerint 1894-ben Klosterneuburgban meghalt, tehát alig-alig lehetett ideje segíteni a kínai borászokat. Szőlőt telepíteni, borászatot létrehozni a semmiből két év alatt nem nagyon lehet.
A történetnek azonban nem ezért nem lesz „pozitív végkicsengése”. Hanem azért, mert egy Belgiumban megvásárolt cabernet gernischt-et ki is bontottam és meg is kóstoltam. Dohos, pinceszagú, egyébként illattalan, kesernyés ital volt a palackban, ami nagyjából annyira különbözött a bortól (hogy az ázsiai példánál maradjak), mint a nyolcvanas évek közepén Ulan Batorban gyártott mongol sör az igazi sörtől.
Azt azért nem gondolnám, hogy Decanter magazin díjnyertes borába hasonló minőségű gernischt került, vagyis a próbálkozást talán érdemes folytatni, mindenesetre a legnagyobb kínai cabernet gernischt termelőtől jobbra számítottam.
Kína ad még egy kis haladékot a világ borászainak?
