Tokaj legnagyobb vetélytársa, a francia Chateau d’Yquem nemrég bejelentette: nem készítenek 2012-es évjáratot. Nem lett olyan a termés, amiből a világ talán legrangosabb édes borát olyan minőségben elkészíthetnék, amely méltó lehet arra, hogy folytassa, megőrizze a bordeaux-i borászat hagyományait. A Chateau d’Yquem a világ egyik legdrágább fehérbora, és 20 éve egyszer sem fordult elő, hogy ne készítettek volna belőle. Az időjárás azonban nem volt kegyes hozzájuk.
 |
| A világ egyik legdrágább fehérbora: 200 euró körül van egy palack |
Bordeauxban elsősorban a vörösborok adnak rangot a borászatoknak, de van egy megye, Sauternes, ahol a fehérbor az egyeduralkodó. Méghozzá olyan szőlőből, amit a botrytis cinerea gomba tett töppedté. Vagyis ugyanaz történik, mint Tokajban: ködös őszi hajnalokon a nemespenész megtelepszik a szőlőszemeken, felszívja belőlük a vizet, hogy idővel ne maradjon más, csak a sűrű, édes, cukros, barnás héjú fürt. Napközben, ha száraz az idő, felszáll a a köd, az aranyló őszi napfény felszárítja a párát, hogy ne kezdődjön meg a rothadás, majd másnap reggel kezdődik az egész elölről, és ez így megy napokon át.
Tokajban a furminttal, sárga muskotállyal, hárslevelűvel történik ez, Sauternben a semillonnal, sauvignon blanc-nal. De nem mindig.
A Chateau d’Yquem dűlőin az idén például nem. Végigcsinálták ugyan a szüretet, de az első kóstolások után úgy döntöttek: a bor nem érné el azt a minőséget, hogy megkaphassa a rangos címkét, ezért inkább kihagyják a 2012-es évjáratot.
Hogy más néven esetleg palackozzák-e a bort, nem tudni. A nagy borászatoknál gyakorlat, hogy a csúcsborukból sem készítenek annyit, amennyit csak tudnak, hiszen nem akarják rontani a saját üzletüket: inkább kevesebbet adnak el, de jobb áron, mintsemhogy a nyakukon maradjon a készlet egy része. Rendkívül alapos válogatás után csakis a legeslegjobb minőség kerül a „csúcsborba” – a maradékból más néven, úgynevezett „második bort”készítenek. (Ez a bor is ugyanarról a dűlőről származik tehát, ugyanaz a borász készíti, ezért fel is ismerhető benne a csúcsbor több jellegzetessége, a minősége mégis más. No és az ára is...)
De az idén „Y” ha lesz, az már hónapokkal ezelőtt eldőlt, hiszen azt a szőlőt a botrytis cinerea érkezése előtt le kellett szedni. A botrytis-es szemekből csak a Chateau d’Yquem készül.
A fehérborok között csillagászatinak nevezhető 200 eurós palackonkénti árnak azért van magyarázata. Amellett, hogy meg kell fizetni a márkanevet és a minőséget, a borkészítés magas költségei is indokolják, hogy miért kérnek ennyit egy palack Chateau d’Yquem-ért.
A száz hektárnál valamivel nagyobb birtokon 80 százalékban semillont, 20 százalékban sauvignon blanc-t termesztenek. De olyan szigorú terméskorlátozással, hogy egy-egy tőke talán, ha egy pohár bort terem. A termésátlaguk hektáronként 9 hektoliter, aminek az az oka, hogy 20 alkoholfokos mustot akarnak elérni, és ehhez 360 gramm/literes cukortartalomra van szükség. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha a nemesrothadást okozó botrytis gomba hosszabb időn át telepedhet meg a szőlőszemeken. A bogyó héja elvékonyodik, és belülről a víztartalom gyorsabban elpárolog. Így lesz egyre sűrűbb és édesebb a barnuló, zsugorodó szőlőszem. (És ha ilyenkor jön az eső, a nedvességtől felgyorsul a rothadás, és a termés menthetetlen.) Ha minden rendben megy, mire 18 fokról elérik a kívánt 20 alkoholfokot, a mustnak a térfogata a felére is csökkenhet. Ezért lesz olyan kevés bor egy hektárról.
 |
| Sauternes: a botrytises fürt alig ad mustot |
A leszedett barna fürtök azonnal a présbe kerülnek, a mustot pedig még aznap este vadonatúj barrique hordókba töltik át. Ott születik meg a bor, amelyről ezután három évig csak bennfentes szakmai körök kóstolásai alapján hallani. Az ilyen vélemények, visszajelzések alapján születik meg az évjárat besorolása, és majdan az ár is.
Tokajnak – ha 2012-ben jó bor született - talán kedvez, hogy bajban a konkurrencia. Nyílhat számukra egy rés a márkás, édes borok piacán.
